Magyar-Japán Gazdasági Kapcsolatok

A kelet-közép európai régió más országaihoz képest a rendszerváltás utáni Magyarországon gyorsabb ütemben telepedtek meg a japán vállalatok, mivel itt már 1995-ben megkezdődtek a szerkezeti reformok. A Magyarországra történt jelentősebb japán beruházásokat a Japán Külkereskedelmi Szervezet, röviden JETRO (日本貿易振興機構; Japan External Trade Organization) alábbi térképe szemlélteti. 

 

Forrás: JETRO, Budapest

A Suzuki 1991-es beruházása mérföldkő volt a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. A Magyar Suzuki Zrt. a Suzuki Motor Corporation, a magyar kormány, az Itochu és a Világbank által létrehozott 5,5 milliárd forintos alaptőkével valósult meg. A gyártás 1992-ben kezdődött meg az 5-ajtós Swift modellekkel és 1994-ben a Magyar Suzuki az export tevékenységet is megkezdte. A japán-magyar gazdasági kapcsolatok egyik zászlóshajója, a Magyar Suzuki 2019-ben ismét piacvezető lett Magyarországon 4 egymást követő évben.

A Suzuki befektetését számos japán vállalat követte. Mára a szigetország az ázsiai térség egyik legjelentősebb beruházója hazánkbanA Magyarországon befektetett japán tőkeállomány összege 4,9 milliárd euróra becsülhető.

Több mint 180 japán cég van jelen Magyarországon, melyből több mint 50 folytat termelőtevékenységet. Többségük az autóipar területén tevékenykedik, azonban az elektronika, az élelmiszeripar, valamint a szolgáltatószektor területén is jelen vannak a japán cégek hazánkban. A magyarországi japán vállalatok által foglalkoztatottak száma 32 ezer fő. A gyártással foglalkozó vállalatok közül a hat legjelentősebb a Magyar Kormány stratégiai partnere is: Suzuki, Denso, Ibiden, Bridgestone, Alps Alpine, Toray.

A magyar vállalatok japán piaci jelenléte, ha lassan is, de bővülő tendenciát mutatA japán piacon jelenlevő közel 10 hazai cég elsősorban az IT területén van jelen a szigetországban, de megtalálhatóak az élelmiszeripar területén is.

 

Kereskedelem

Az ázsiai térségből Kína és a Koreai Köztársaságot követően Japán a harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk. Kereskedelmi forgalmunk évek óta meghaladja a 2 milliárd dollárt, 2020-ban a koronavírus járvány hatásai következtében azonban az előző évi 2,35 milliárd dollárról 2,06 milliárd dollárra csökkent. Mind exportunk, mind az importunk tekintetében a legjelentősebb árufőcsoportok a gépek, illetve gépi berendezések, melyek elsősorban a hazánkban jelen levő japán autóipari beruházásokhoz köthetők. Többek között ennek is köszönhető az, hogy kereskedelmi forgalmunk deficitet mutat.

2020-ben az importunk értéke 1,36 milliárd dollár volt, mely 17,4%-kos csökkenés az előző évi adatokhoz viszonyítva, míg exportunk 702,46 millió dollár volt, ami 0,37%-os bővülés 2019-hez képest.

Behozatalunk legnagyobb részét, a gépek és villamossági cikkek 758,4 millió dollár értékben (55,6%), valamint a közúti járművek és alkatrészeik 333,9 millió dollár értékben (24,5%) teszik ki.

Kivitelünkben a legjelentősebb tételek a következők voltak a 2020-as év során.

  • Baromfihús (főként kacsa és liba) 9,6 millió dollár (1,4%)
  • Természetes méz 7,5 millió dollár (1,1%)
  • Pehelytoll 6 millió dollár (0,8%)
  • Fagyasztott zöldség 3,7 millió dollár (0,5%)
  • Közúti járművek és alkatrészeik 269,7 millió dollár (38,4%)
  • Kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei 99,3 millió dollár (14,1%)
  • Szerves vegyi anyagok 77,6 millió dollár (11%)
  • Elektromos gépek, elektromos felszerelések és ezek alkatrészei 61,2 millió dollár (8,7%)
  • Gyógyszeripari termékek 53,9 millió dollár (7,7%)
  • Mérő-, ellenőrző-, precíziós műszerek és készülékek, valamint alkatrészeik 34,3 millió dollár (4,9%)

Baromfihús kivitelünk 2020-ban a koronavírus miatti korlátozások következtében 9,6 millió dollárra csökkent a 2019-es 18 millió dollárról, mely elsősorban a koronavírus járvány miatti korlátozásokra vezethető vissza. Japánban a magyar baromfi termékeket jellemzően a vendéglátó szektorban értékesítik, így az éttermek bezárásával és az idegenforgalom megszűnésével a baromfi kivitelünk is töredékére esett vissza a korábbi évekhez képest. 

Méz exportunk 2020-ban az elmúlt hat év legmagasabb kivitelét tudta elérni, 7,5 millió dolláros értékkel.

Pehelytoll kivitelünk – mely főként minőségi paplanokban kerül felhasználásra és értékesítésre, így prémium kategóriás terméknek számít - esetén azonban 2020-ban a koronavírus járvány hatásai következtében megtört az előző évek bővülő tendenciája és a 2019-es 15,6 millió dollárról 6 millió dollárra esett vissza.

legdinamikusabb export növekedést a fagyasztott zöldségek kategóriája érte el, 2020-ban 3,7 millió USD értékben tudtunk értékesíteni fagyasztott zöldséget a japán piacon.

2021-ben jelentős agrárdiplomáciai eredményként, a világon elsőként sikerült megállapodást kötnünk Japánnal a sertés regionalizáció területén. Mindazonáltal jelenleg nincsen olyan vállalat, mely vállalná a szükséges feltételeket a japán sertés exporthoz, így a tényleges export megvalósulása még várat magára.