KÜLKERESKEDELEM

 

  • Beruházások
  • Kereskedelem
  • Turisztika
  • Japán piacra lépéssel kapcsolatos információk
  • Exportlehetőségek, befektetés

 

Beruházások

 

A kelet-közép európai régió más országaihoz képest a rendszerváltás utáni Magyarországon gyorsabb ütemben telepedtek meg a japán vállalatok, mivel itt már 1995-ben megkezdődtek a szerkezeti reformok. A Magyarországra történt jelentősebb japán beruházásokat a Japán Külkereskedelmi Szervezet, röviden JETRO (日本貿易振興機構; Japan External Trade Organizationalábbi térképe szemlélteti. 

Forrás: JETRO, Budapest

A Suzuki 1991-es beruházása mérföldkő volt a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. A Magyar Suzuki Zrt. a Suzuki Motor Corporation, a magyar kormány, az Itochu és a Világbank által létrehozott 5,5 milliárd forintos alaptőkével valósult meg. A gyártás 1992-ben kezdődött meg az 5-ajtós Swift modellekkel és 1994-ben a Magyar Suzuki az export tevékenységet is megkezdte. A japán-magyar gazdasági kapcsolatok egyik zászlóshajója, a Magyar Suzuki 2019-ben ismét piacvezető lett Magyarországon 4 egymást követő évben.

A Suzuki befektetését számos japán vállalat követte. Mára a szigetország az ázsiai térség egyik legjelentősebb beruházója hazánkban. A Magyarországon befektetett japán tőkeállomány összege 4,8 milliárd euróra becsülhető.

Közel 170 japán cég van jelen Magyarországon, melyből több mint 50 folytat termelőtevékenységet. Többségük az autóipar területén tevékenykedik, azonban az elektronika, az élelmiszeripar, valamint a szolgáltatószektor területén is jelen vannak a japán cégek hazánkban. A magyarországi japán vállalatok által foglalkoztatottak száma 34 ezer fő. A gyártással foglalkozó vállalatok közül a legjelentősebbek a Suzuki, a Denso, Bridgestone, Ibiden, Alps Alpine, Toray, NHK Spring, GS Yuasa, akik közül a következő hat egyben a Magyar Kormány stratégiai partnere is: Suzuki, Denso, Ibiden, Bridgestone, Alps Alpine, Toray.

A magyar vállalatok japán piaci jelenléte, ha lassan is, de bővülő tendenciát mutat. A japán piacon jelenlevő közel 10 hazai cég elsősorban az IT területén van jelen a szigetországban, de megtalálhatóak az élelmiszeripar területén is.

 

Kereskedelem

 

Az ázsiai térségből Kína és a Koreai Köztársaságot követően Japán a harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk. Kereskedelmi forgalmunk évek óta bővülés mutat, és meghaladja a 2 milliárd dollárt, 2019-ben 2,3 milliárd dollár volt. Mind exportunk, mind az importunk tekintetében a legjelentősebb árufőcsoportok a gépek, illetve gépi berendezések, melyek elsősorban a hazánkban jelen levő japán autóipari beruházásokhoz köthetők. Többek között ennek is köszönhető az, hogy kereskedelmi forgalmunk deficitet mutat.

2019-ben az importunk értéke 1,6 milliárd dollár volt, mely 9,4%-kos bővülés az előző évi adatokhoz viszonyítva, míg exportunk 701,8 millió dollár volt, ami 1,2%-os visszaesés 2018-hoz képest.

Behozatalunk legnagyobb részét, a gépek és gépi berendezések 976 millió dollár értékben (59%), valamint a közúti járművek és alkatrészeik 385,7 millió dollár értékben (23,4%) teszik ki.

Kivitelünk csökkenését főként az élelmiszeripari termékcsoport kategóriában az afrikai sertéspestis, továbbá a madárinfluenza következtében a fagyasztott sertéshús valamint a baromfi kivitelének csökkenése magyarázza. Kivitelünkben a legjelentősebb tételek a következők voltak a 2019-es év során.

  • Baromfihús (főként kacsa és liba) 18,2 millió dollár (2,6%)
  • Pehelytoll 15,6 millió dollár (2,2%)
  • Szerves vegyi anyagok 57,4 millió dollár (8,2%)
  • Gyógyszeripari termékek 45,8 millió dollár (6,5%)
  • Közúti járművek és alkatrészeik 285,9 millió dollár (40,7%)
  • Mérő és ellenőrző műszerek 24,9 millió dollár (3,5%)

 

Turisztika

 

A Magyarországra érkező japán turisták száma 2019-ben meghaladta a 67 ezer főt, akik átlagosan 2,2 vendégéjszakát töltöttek hazánkban. A japán turisták száma míg 2014 és 2016 között csökkent, azóta ismét lassú emelkedésbe kezdett. A japánok főként csoportos utazás keretében további európai fővárosokkal összekötött, szervezett utak keretében látogatnak Európa, így hazánkba is.

Évek óta folynak a tárgyalások egy közvetlen légijárat megvalósításáról a két főváros között, egy 2020 februárjában aláírt, korábbi, 1993-as megállapodás módosításának eredménye reményeink szerint meghozhatja az áttörést, és hamarosan megvalósulhat a két főváros közötti közvetlen légijárat, mely tovább növelheti a Magyarországra utazó japán turisták számát is.

 

Japán piacra lépéssel kapcsolatos információk

 

Általánosságban elmondható, hogy az ázsiai, távol-keleti relációk jelentős kulturális különbségeket mutatnak az európai, valamint az amerikai üzleti kultúrához viszonyítva. Ezen eltérések nem kellő mélységű ismerete sok esetben üzleti lehetőségek meghiúsulásához vezethet.

Többek között az egyik fontos jellemzője a távol-keleti, ezen belül többek között a japán üzleti kultúrának is a kollektív döntéshozatal, melynek köszönhetően az üzleti döntések meghozatala hosszú időt vesz igénybe, így komoly ráfordítást igényel az exportőr részéről egy-egy pozitív döntés kivárása. A siker eléréséhez a legfontosabb a japán piacon a türelem.

El kell fogadni, hogy a bizalomépítés a piacra lépés első állomása, amely itt akár több mint egy évig is eltarthat. További fontos része a japánokkal történő üzletkötésnek a folyamatos kommunikáció, mely gyakran hiányzik, vagy elmarad a magyar fél részéről.

A magyar vállalatok számára a távol-keleti üzleti kultúra jellemzően komoly kihívást jelent. Nem csak a kulturális különbségek, de a különböző szabályozások is jelentős akadályokat jelentenek azon magyar vállalatok számára, akik nem rendelkeznek kellő ismerettel a szigetország piacával kapcsolatban. Az ázsiai, így a japán piacon is elsősorban azok tudnak jelentősebb üzleti eredményeket elérni, akik alapos ismeretekkel rendelkeznek az ország üzleti kultúrájáról, ismerik a reláció sajátosságait, versenyképes árukkal és feltételekkel tudják azokat a fogadó ország piacára juttatni, továbbá rendelkeznek a piacra jutási akadályok (pl. engedélyezési eljárás, stb.) leküzdéséhez szükséges kellő türelemmel, és készek ennek érdekében megtenni a megfelelő erőfeszítéseket (anyagi, idő és energia ráfordítás).

A japán üzleti kultúra megértéséhez javasoljuk az alábbi JETRO kiadvány tanulmányozását, amely, a mellékelt képre vagy erre a linkre kattintva érhető el.

         

 

 

Exportlehetőségek, befektetés

 

A japán vásárlók az ún. „buborék gazdaság” magas árai után (bubble economy, vagy japánul baburu keiki, az 1986-1991-es időszakra vonatkozik, amikor a japán ingatlan-és értékpapír árak jelentősen inflálódtak, majd 1991-ben hirtelen drasztikusan csökkentek, a tőzsdepiaci buborék „kipukkadt”), majd az 1990-es évek árcsökkenéseit követően sokkal körültekintőbbek lettek abban a tekintetben, hogy mire költik el pénzüket. Napjainkra jelentősen megnőtt a dolgozó nők aránya a japán társadalomban, azon belül is nőtt az egyedülálló nők aránya, akik többet költenek szórakoztatási, kényelmi cikkekre, szolgáltatásokra, kevesebbet takarítanak meg, mint a háztartásbeli, családos társaik. Sok japán vállalat kifejezetten a fiatal, egyedülálló japán nőkre szabott szolgáltatásokkal és termékekkel próbál utat törni a piacon. Emellett Japán a világ leggyorsabban öregedő országa, ahol a 65 év felettiek aránya már meghaladja a népesség 25%-át. Bár a háború alatt és után született, nyugati szaknyelven „boomer” generáció, akiket Japánban gyakran „showa” generációként emlegetnek (bár ez félrevezető lehet, ugyanis a showa kifejezés a showa császár uralkodásához köthető, és így a 80-as években születettek is showa generációnak számítanak) általában sokkal nagyobb megtakarításokkal rendelkeznek, mint a 90-es években, és később született japánok, de összességében kevesebbet fogyasztanak, mint fiatalabb társaik. Azonban az is látszik, hogy ma Japánban a 65 éve felettiek többet költenek magas minőségű termékekre és szolgáltatásokra, mint a megelőző generációk. A piaci trendek azt is mutatják, ahogy csökken fogyasztók száma a népesség csökkenésével, egyre erősödik a verseny a fennmaradó fogyasztókért. Ez továbbra is azt a tényt támasztja alá, hogy nagyon magas minőségi elvárásoknak kell megfelelni a japán piacon. Fontos megemlíteni, hogy a japán piacon a minőség nem csupán magának a terméknek a minőségét jelenti, hanem a prezentációt, a csomagolást is, ami pl. a nyugati típusú üzleti kultúrához szokott vállalkozásoknak újabb kihívást szokott jelenteni. Továbbá erősen ajánlott, hogy a kezdeti szakaszban, a termékek és szolgáltatások bemutatása során is japánul történjen a kommunikáció, minden tájékoztató japán nyelvre legyen lefordítva.

Bár a kulturális különbség továbbra is nehézségeket jelenthetnek, a 2019. február 1-jén hatályba lépett EU-Japán Gazdasági Együttműködési Megállapodás lazított a szigetország és az EU közötti kereskedelmi akadályokon, többek között bizonyos termékekre vonatkozó vámok eltörlésével, ill. azok csökkentésével. A megállapodással kapcsolatos részletes információk elérhetők ez EU erre vonatkozó weboldalán.

https://ec.europa.eu/trade/policy/in-focus/eu-japan-economic-partnership-agreement/

Jelenleg 64 ezer vállalat exportál közvetlenül Európából a szigetországba, melyek 88%-t kis- és középvállalkozások alkotják. Az exportlehetőségeket kereső vállalatok tájékoztatását elősegítendő, az EU létrehozott egy EPA helpdesk-et, ahol a szabadkereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás kapcsán lehet érdeklődni, mely az alábbi linken elérhető.

https://www.eu-japan.eu/epa-helpdesk

A megállapodás szövegét rövidítve és egyszerűsítve szektorokra lebontott tájékoztatók formájában is el lehet olvasni, az alábbi linken.

https://www.eu-japan.eu/epa-helpdesk

 

Jellemzően helyi partner nélkül és jelentős kezdeti tőkebefektetés nélkül a japán piaci jelenlét létrehozása komoly akadályt jelent. A cégalapítással kapcsolatos jogi szabályozásokról az alábbi logora kattintva kaphat részlétes tájékoztatást.

 

 

 

 

      Forrás: JETRO, Budapest

 

Alapvetően az első nehézséget az jelenti, hogy a japán bürokratikus ügyintézés szinte teljes mértékben japán nyelven történik. Az elmúlt években a japán állam igyekszik ezen könnyíteni, olyan szervezetek létrehozásával is, melyek akár ingyenesen is segítik a japán piac iránt érdeklődőket. Az Invest Tokyo részeként működő Tokyo One-Stop Business Establishment Center (TOSBEC) a külföldieket segíti a vállalkozás kezdeti szakaszában, angol nyelven, Tokióban.

 


A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Japánban lévő kirendeltsége az alábbi linken érhető el:

https://www.hccij.org/hungary