Japán teljes importja 2019-ben 78,6 billió japán jen volt, aminek 12%-át az mezőgazdasági-, tengeri- és erdészeti termékek importja tette ki. Legnagyobb mértékben halat és egyéb tengeri termékeket importált az ország, illetve húst és húskészítményeket, ami a teljes agrárimport 17,9%, illetve 15,8%-át tették ki. Az előző évhez képest a húsok és húskészítmények, illetve a tejtermékek importja bővült, más kategóriákban azonban csökkenés volt tapasztalható (Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries, MAFF).
Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás (EPA) 2019. február 1-jével lépett hatályba, mely a világkereskedelem egyharmadát lefedő szabadkereskedelmi övezetet hozott létre. A megállapodás a mintegy 600 milliós piacon kölcsönösen lebontja idővel a vámokat, ösztönzi a beruházásokat, valamint biztosítja a szellemi tulajdonjogok és az élelmiszeripari termékek eredet védelmét. A megállapodás révén a fogyasztók olcsóbban juthatnak import termékekhez, az ipari termékeket eddig súlytó vámtarifák eltörlése pedig az exportőrök költségeit csökkentik.
A megállapodással jelentősen csökkentek a vámok számos olyan termékre, ami a magyar export szempontjából jelentőséggel bír, többek között a baromfihús, méz, bor, illetve sertéshús is. A baromfihús korábbi 11,9%-os és 8,5%-os importvámja fokozatosan kerül lebontásra, a hűtött egész baromfi importvámja már a 6. évtől 0% lesz, míg a fagyasztott egész baromfi és a baromfi comb hűtve vagy fagyasztva, fokozatos csökkenés után, a 11. évre éri el a 0%-ot. A kacsahús importvámja a korábbi 9.6%-ról folyamatos csökkenéssel a 6. évre lesz 0%. Továbbá az egyik jelentős exportcikkünk, a korábban igen magas vámtarifával rendelkező méz (25,5%) is sokkal versenyképesebb lesz, az importvám a 8. évre fog teljesen megszűnni. A sertéshús importvámja is jelentősen csökken, ez vámtarifaszámtól függően eltérhet ütemben és mértékben egyaránt.
Az EU-Japán partnerségi megállapodás hatásait szinte rögtön érezni lehetett a piacon. Az EPA hatálybalépését követően jelentősen megnövekedett az uniós termékek kivitele Japánba. A legjelentősebb változást azonban azok a termékek, illetve termékcsoportok tudták elérni, amik ismert területről származtak, vagy világszerte elismert branddel rendelkeznek.
2018-ban 57,8 milliárd értékű árut adott el az EU a szigetországban, míg 2019-re az európai uniós országok exportja 61,1 milliárd euróra nőtt. 2020-ban azonban a koronavírus miatt az uniós export visszaesett a 2017-es szintre, 54,5 milliárd euróra. Az exporton belül az élelmiszerek exportja kifejezetten jól teljesített, 2018-ban 5,9 milliárd euró volt az uniós kivitel Japánba, ami 2019-ben 6,7 milliárd euróra nőtt és 2020-ban sem esett vissza olyan jelentősen, mint más termékek kivitele. 2020-ban az uniós agrárexport összesen 6,98 milliárd euró volt, ami az EU27 teljes agrár kivitelének 3,85%-a, az EU27 japán exportjának pedig 12,8%-a (EC, EU).
