Japán és Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatai
A Magyar Köztársaság és Japán közötti kormányközi tudományos és technológiai együttműködési megállapodás keretében, a kormányközi kétoldalú TéT együttműködések végrehajtására és irányítására vonatkozó 3061/91 sz. kormányhatározat alapján 1993 óta váltakozó, magyar vagy japán helyszínen rendszeresen megrendezésre kerülnek a Tudományos és technológiai kormányközi konzultációk, amelyeken közös kutatások kiválasztásáról és (ezzel) a magyar résztvevő fél támogatásáról döntenek. Sajátos tény, hogy a japán kormány a bilaterális tudományos kutatások támogatására nem allokál közvetlenül forrást (mint Magyarország), azonban a japán partnerintézmények hazai támogatás elnyerésének valószínűségét növeli a kormányközi együttműködésben való részvétel.
A kétoldalú kutatási együttműködésekben kiemelt szerepet játszik a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózata. Ennek legfrissebb eredménye, hogy 2017-ben a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja, a Tokiói Egyetem Földrengéskutató Intézete, valamint a NEC Corporation licencszerződést kötött müontomográf detektorok fejlesztése témakörében. Az akadémiai kutatóintézetek közül a SZTAKI és a Hitachi Yokohama Research Park közti 10 éves együttműködés szintén kiemelkedő jelentőségű, amelyből számos szabadalom és folyóirat cikk született.
Az egyetemi kutatási-ipari kapcsolatok számát és eredményességét tekintve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vállal vezető szerepet Japán vezető egyetemeivel, kutatóintézeteivel (például a Tokió Egyetem, a Waseda Egyetem, a Tokiói Műszaki Egyetem, a Tokiói Technológiai Intézet, Shizuoka Egyetem, Hokkaido Egyetem, Tokai Egyetem) kialakított együttműködéseket vonatkozásában.
Kétoldalú egyetemi-ipari kapcsolatok
A jelentős számú kétoldalú egyetemi-ipari együttműködések közül néhány példa feltétlenül említésre érdemes a teljesség igénye nélkül.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Hokkaido Egyetem Mérnökkara közötti 1992-es együttműködési egyezmény, valamint a BME Vegyészmérnöki Kara és a Hokkaido Egyetem Graduate School of Science között 1998-ban kötött kari megállapodás megújításaként 2004-ben a két egyetem új egyetemközi szerződést írt alá. Az egyezmény alapján a BME 6 Karának 13 tanszéke a Furukawa cég budapesti részlegének, a Furukawa Electronics Technology Institute támogatásával közös kutatási projekteket, illetve doktorandusz-hallgatók képzését és cseréjét végzi.
Szintén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alakított ki kutatólabor felállítására vonatkozó ipari-kutatási kapcsolatot a Sumitomo Wiring Systems céggel, valamint a Toshiba céggel. Utóbbi ösztöndíjat hirdetett meg az egyetem kiemelkedő képességű doktori hallgatói számára azzal a céllal, hogy a kiválasztott fiatal szakemberek 1 évig terjedő szakmai gyakorlaton vegyenek részt Japánban az anyagtudomány, az információs technológia és a robotika területén.
Oszaka és környéke tekinthető Japán második legnagyobb ipari övezetének, jelentős mértékű kutatófejlesztő kapacitással. Az Oszakai Egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel 1996 óta, a Miskolci Egyetemmel pedig 1998 óta ápol kapcsolatokat. A Miskolci Egyetem eddigi közös projektjei főként anyagtechnológiai témájúak voltak (ultra-nagy tisztaságú fémek előállítása, szeizmikusan ellenálló korszerű épületszerkezetek, űrkutatási célra alkalmas új szerkezeti anyagok).
Szintén az egyetemi-ipari kapcsolatok erősítésének eszköze az alapítványi, vállalati ösztöndíjak, amelyeket japán partnerek ajánlanak fel magyar, ahová főként doktori, posztdoktori tanulmányokat végző fiatal kutatókat várnak. Például a Suzuki Alapítvány rendszeresen meghirdeti az általa támogatott Shizuoka Egyetem Mérnöki Karán (Hamamatsu) folytatandó ösztöndíjas tanulmányokat a természettudományok és mérnöki tudományok területén a fiatal egyetemi kutatók, posztdoktorok, sőt végzős doktoranduszok számára az autógyártás témakörében. A Toshiba vállalati kutató-fejlesztő központjában (Kawasaki) is mód van egyéves szakmai gyakorlat szerzésére doktori fokozatot szerző hallgatóknak.
Kétoldalú egyetemközi kapcsolatok
Orvostudományi képzés Magyarországon japán diákoknak
Magyarországon a külföldi diákok kétharmada orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi szakra iratkozik be. Japánban is a legnépszerűbb magyar képzési terület, ahová jelentős számú japán diák jelentkezik, az orvostudományi. A magyar képzés népszerűségét növeli, hogy a szakmai gyakorlatot is elfogadják Japánban.
2006 szeptemberében három magyar orvosképző intézményben, a Semmelweis Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, valamint a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumában kezdődött meg japán diákok oktatása. Azóta tovább nőtt az érdeklődés a magyar orvosegyetemek programjai iránt, amelyet elősegített 2013 novemberében ünnepélyes keretek között aláírt és a következő esztendőben bevezetett Stipendium Hungaricum ösztöndíjrendszer. Emellett örvendetes tény, hogy az egészségügyi szakápoló képzés után is jelentős az érdeklődés, japán hallgatói képzésük részeként utazhatnak Magyarországra. Az egészségtudományok területén 1996-tól segíti a sebészeti tudományos együttműködést a Japán-Magyar Sebész Társaság .
Egyetemek közti kapcsolatok
Az egyetemek közti kapcsolatok számosak a két ország között. Formáját tekintve is sokfélék lehetnek: az egyszerű kapcsolatfelvételi megállapodástól kezdve, a komolyabb közös oktatási programok működtetésére vonatkozókig. Jellemzően az egyetemek között a hallgatói és oktatási mobilitásra vonatkozó megállapodások dominálnak, de egyre gyakoribbak a konkrét oktatási együttműködésre vonatkozóak is.
Az egyéni be-, illetve kiutazó hallgatói mobilitás is jelentős. Már említettük Magyarország a Stipendium Hungaricum ösztöndíj rendszer keretében 100 japán diák magyarországi tanulását támogatja, míg a magyar diákok is pályázhatnak japán állami, illetve alapítványi ösztöndíjak széles körére.
A Magyarországon történő tanulmányok folytatásához szükséges feltételeiről ad további ismertetőt az alábbi link:
Önkormányzati K+F és innovációs kapcsolatok
Az önkormányzati K+F együttműködések terén Akita megye játszik élenjáró szerepet. 2000-ben került aláírásra a Magyarország és Akita megye közti tudományos együttműködés előmozdítására vonatkozó ötéves megállapodás, amely 2005-ben került megújításra. Akita megye, mint regionális tudományos kapcsolat az Akitai Csúcstechnológiai Kutatóintézettel, az Akita Megyei Ipari Technológiai Központtal és az Akitai Megyei Agy- és Érkutató Központtal, továbbá az Akita Megyei Egyetemmel kínál együttműködést.
