Felhívjuk a külföldre utazó állampolgáraink figyelmét, hogy a külföldre utazás egyéni felelősség, az utazás vagy annak elhalasztása az Önök személyes döntése. Hasonlóképpen minden utazó saját maga felelős személyi biztonságáról gondoskodni külföldi tartózkodása  idején. A Konzuli Szolgálat utazási tanácsai azt a célt szolgálják, hogy friss és objektív információkkal segítsék Önöket ezen döntések meghozatalában. Az itt közölt adatok tájékoztató jellegűek! 

Az utazási tanácsokat országonként itt találja. 
 

Elérhető külképviselet/ek: Tokióban nagykövetség és konzuli hivatal

1. Biztonság  

  • Természeti és egyéb katasztrófák
  • Terrorizmus
  • Bűnözés
  • Utazás, közlekedés biztonsága, autóbérlés, gépjárművezetés
  • Állami, önkormányzati hatóságok és intézmények viszonyulása a velük kapcsolatba kerülő magyar állampolgárokhoz
  • Biztonság, közbiztonság szempontjából kockázatos területek, országrészek

2. Időjárás, ünnepek, munkavállalás, hasznos információk

3. Közegészség, egészségügyi helyzet

4. Csak Japánban

 

 

AKTUÁLIS :

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli és Állampolgársági Főosztályának aktuális tájékoztatója JAPÁN-ról ITT olvasható!

 

1. BIZTONSÁG

 

Természeti, és egyéb katasztrófák

A japán kormány továbbra is figyelemmel kíséri a Fukushima Daiichi Atomerőműben és környékén fennálló helyzetet. A biztonsági zónába kizárólag állami intézmények képviselői, az érintett lakosok, és az újjáépítési programokban dolgozók számára bocsátanak ki korlátozott belépési engedélyt a helyi hatóságok. Kérjük a térségbe látogatókat, hogy minden utazási korlátozást és figyelmeztetést tartsanak be, amelyet a japán hatóságok a nukleáris esemény kapcsán kiadtak.

Az érintett területre vonatkozó angol nyelvű tájékoztatók itt találhatóak.

Az ország többi részébe történő utazás, beleértve a katasztrófa által sújtott és helyreállítás alatt álló megyéket, biztonságos; ellátási-, közlekedési- vagy telekommunikációs nehézségek nincsenek. A csapvíz és a kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek fogyasztása biztonságos.

Felhívjuk a Japánba utazó magyar állampolgárok figyelmét, hogy a szigetország földrengések tekintetében a világ egyik legaktívabb zónája, tűzhányó tevékenység, földrengés és szökőár veszély folyamatosan fennáll. A Japánban élő vagy tartózkodó magyar állampolgárok életviszonyait érintő objektív körülmény a földrengésveszély. A kisebb földmozgások rendszeresek, de bármikor bekövetkezhet nagy erejű földrengés. A földrengésbiztos technológiák fejlődésével egyre nagyobb biztonságot nyújtó épületek készülnek, az apró, egy-két másodpercig tartó, kárt nem okozó földmozgások nem kell, hogy riadalmat keltsenek. 1995 után 2011-ben bekövetkezett hármas katasztrófa (földrengés, szökőár és nukleáris baleset) utáni helyreállítási munkálatok továbbra is folyamatban vannak, a katasztrófa tanulságai alapján a hatóságok új, megerősített védelmi intézkedéseket dolgoznak ki. Közvetlen hatása ennek a mindennapi életre nincs.

Kérjük, hogy a Japánba történő utazás előtt és Japánban tartózkodásuk során kísérjék figyelemmel a tokiói magyar nagykövetség honlapját, huzamosabb idejű tartózkodás esetén pedig érkezésükről, elérhetőségeikről, azok változásáról, valamint Japánból történő végleges távozásukról a "regisztráció konzuli védelemhez" online adatlap kitöltése révén mindenképpen értesítsék a nagykövetséget. Emellett javasoljuk, hogy olvassák el a Magyarország tokiói Nagykövetsége honlapján található tájékoztatót és földrengés esetén mindenkor kövessék a japán hatóságok utasításait. Ugyancsak javasoljuk megtekinteni a Tokyo Metropolitan Foundation “TSUNAGARI” által készített alábbi linken található angol nyelvű tanvideókat, különösen a Japánban hosszabb távú tartózkodást tervező állampolgáraink számára. Emellett a Japánba turistaként utazóknak javasoljuk az alábbi linken leírt és letölthető applikációt, amely mind földrengés, mind szökőár esetére hasznos tanácsokkal szolgál.

Tájfunokra május és október között számíthat az ide látogató. Japánban általában május végétől július közepéig tart az esős évszak (tsuyu). Javasoljuk, hogy a térségbe induló magyar állampolgárok a várható időjárásról utazásuk előtt tájékozódjanak a Japán Meteorológiai Szolgálat honlapján.

Természeti katasztrófák kezelésére a japán hatóságok folyamatosan készenlétben állnak, a helyi önkormányzatokban működő központok iránymutatásait a TV és a rádió közvetíti veszély esetén. A mobil és internethálózatok esetleges kiesésével számolni kell. A Japánba utazókra fokozottan érvényes, hogy tájékozódjanak a helyi katasztrófavédelmi intézkedésekről, vészkijáratok, tűzoltó készülékek stb. elhelyezkedéséről a szállodában vagy lakókörnyezetben.

A térségbe utazó és tartózkodó állampolgárainktól kérjük, hogy kísérjék figyelemmel és kövessék a helyi hatóságok felhívásait, utazásuk előtt tájékozódjanak az alábbi linkeken :

 

Terrorizmus

 

A terrorizmus veszélye Japánban a közelmúltig elenyésző volt. Az egyetlen jelentős terrortámadás a tokiói metróban elkövetett mérges gáztámadás volt 1995-ben. Japánban magyar és EU állampolgárokat, illetve magyar és EU érdekeltségű vállalatokat, intézményeket ért támadások, atrocitások nem történtek, ezek előfordulási valószínűsége a közeljövőben is minimális. További információk >>

 

Bűnözés

 

A bűncselekmények száma Japánban a 90-es évek második felében jelentősen növekedett, ám az ezredforduló óta tulajdonképpen stagnál.

A japán szervezett bűnözés általában zárt körben működik, és nem érinti a külföldi látogatókat, amennyiben nem kerülnek kapcsolatba a jól körülhatárolható szórakozó negyedek belső viszonyaival. Súlyosabb veszélyt jelenthet a nemzetközi szervezett bűnözés, amely az ezredfordulótól kezdve egyre intenzívebben jelentkezik Japánban. Ennek oka Japán nyitottabbá válása és a külföldi munkaerő alkalmazásának növekedése. A külföldiek egymással történő kommunikációja a kisebb nyelvi és kulturális akadályok miatt könnyebb, így veszélyt jelenthet a Japánba látogatók bűncselekményekbe való bevonása tudatlanul vagy tudatos hozzájárulásukkal egyaránt. Felhívjuk a Japánba bármilyen célból beutazó magyar állampolgárok figyelmét arra, hogy semmilyen szúró-vágó (emberi élet kioltására alkalmas) eszközt ne tartsanak maguknál. A japán a rendőrség bárhol - de különösen a forgalmas turisztikai központokban - és bármikor ellenőrizheti az ott megforduló turistákat, hogy tartanak-e maguknál, a rendőrség szerint veszélyesnek minősülő szúró-vágó eszközt. Japánban a kábítószerekkel kapcsolatban a “nulla tolerancia” elve érvényesül, a gyenge kábítószerek fogyasztása is súlyos börtönbüntetést vonhat maga után. A külföldiek helyzete Japánban jogilag rendezett, a szabályokat megsértőkkel szemben a jól működő apparátus az előírt szankciók szigorú és megalkuvás nélküli alkalmazásával lép fel.

 

Utazás, közlekedés biztonsága, autóbérlés, gépjárművezetés

 

A japán tömegközlekedés jól szervezett és biztonságos. A tömegközlekedési eszközökön távolságarányos díjat kell fizetni. A vasúti közlekedés pontos és megbízható. A két legnagyobb légitársaság (ANA, JAL) járatai behálózzák a szigetországot. A szigeteket összekötő hajóforgalom a személyszállításban kisebb jelentőségű.

Japánban, akár Nagy-Britanniában, Ausztráliában, a közlekedés baloldali. A kormány is ellenkező oldalon van az autóban, amely a legtöbb esetben automata sebváltós. Ha gyorsan akarunk odaérni valahova, de nem akarunk autót bérelni, és biciklivel sem szeretnénk közlekedni, akkor a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás a taxi. Tokióban a tarifa 430 Yen-ről indul, és nem változik az első 1.059 km-en. Utána 237 méterenként 80 Yen-t ugrik, tehát 2 km megközelítőleg 1800 Ft. Egész Japánra érvényes, hogy a vonatok nagyon megbízhatóak, a szupergyors sinkanszenek is másodperc pontosan közlekednek és rendkívül ritka a késés. A buszok menetideje forgalomtól függően változhat, de ritka a járatkimaradás. Biciklit is sok helyen lehet bérelni, általában 1000 Yen/nap áron. Fontos tudni, hogy Tokióban elég veszélyes kerékpárral közlekedni, mert kevés helyen van gyalogosokra és biciklisekre tagolva a járda, és hivatalosan csak az autókkal együtt lehet biciklizni. Japánban szinte mindig, mindenért, így természetes, hogy közlekedési eszközökre várakozás közben is sorba kell állni. A mozgólépcsőn és a mozgójárdán Tokióban és térségében baloldalon, Oszaka környékén pedig jobb oldalon kell állni, hogy azok, akik sietnek, elhaladhassanak az állók mellett.

A menetjegyet az utazás végéig meg kell őrizni, mert az állomás elhagyásához szükséges. Nagyon megéri a Japanese Railways (JR) járatain használható Japan Rail Pass beszerzése még indulás előtt. A Japán vasúthálózatának kb. 70 %-át  lefedő JR teljes hálózatán, valamint a Nozomi és a Mizuho sinkanszeneken is utazhatunk vele. A 7-napos pass 29.110 Yen-nek megfelelő Forint (árfolyamfüggő). Japánban nem elterjedt a bérlet, viszont Suica néven feltölthető kártyát tudunk használni. Ezzel az összes vonat-, metró- és buszvonalon közlekedhetünk, csak oda kell érintenünk a leolvasóhoz, és már szállhatunk is föl a járműre. A Suica egy applikáció letöltése után okostelefonról is feltölthető.

A közúti közlekedésben a balkéz szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól. Kevés a baleset, a japán gépjárművezetők figyelmesen vezetnek, a hatóságok rendszeres ellenőrzéssel betartatják az előírásokat. A taxik biztonságosak, távolság alapú fix díjazást alkalmaznak, a borravaló Japánban ismeretlen.

Tájékoztatjuk a turistaként Japánba utazó magyar állampolgárokat, hogy Japánban a Magyarországon kiállított MAGYAR jogosítványt nem fogadják el. 

A nemzetközi jogosítványok elismerésével kapcsolatban a nagykövetség és a magyar hatóságok több éves erőfeszítéseinek eredményeképp megszületett a megoldás. Mivel Japán kizárólag az 1949-es Genfi Közúti Közlekedési Egyezmény szerint kiállított nemzetközi jogosítványokat ismeri el, így a Kormány 287/2019. (XII.4.) Korm. rendelete alapján, amely rendelet 2020. március 1-én lépett hatályba, a magyar hatóságok a Japánba utazó ügyfelek kifejezett kérésére a Genfi Közúti Közlekedési Egyezmény szerint is ki tudják állítani a nemzetközi jogosítványokat, így azok Japánban elfogadásra kerülnek. A továbbiakban tehát a magyar hatóságok az ügyfél kérése és utazási célja alapján a Genfi egyezménynek megfelelően állítják ki a nemzetközi vezetői engedélyeket. 

Hosszabb japán tartózkodás, ill. tartózkodási engedély megszerzése esetén, japán jogosítvány kiállítása szükséges. Azon magyar állampolgárok számára, akik Japánban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, a japán jogosítvány megszerzése vizsga nélkül lehetséges, melyet a lakóhely szerinti illetékes japán hatóságok állítanak ki. A japán vezetői engedély megszerzéséhez szükségesek:

  • japán tartózkodási engedély (vízum),
  • a magyar jogosítvány japán nyelvű fordítása, mely megfelelő illeték ellenében elvégezhető a tokiói magyar nagykövetségen,
  • igazolás, hogy a magyar jogosítvány sikeres letétele után min. fél évet töltött Magyarországon (pl. önéletrajz).

 

Állami, önkormányzati hatóságok és intézmények viszonyulása a velük kapcsolatba kerülő magyar állampolgárokhoz

 

A japánok a magyarokat rokon népnek tartják, és a közös történelmi kapcsolódások miatt is általában szimpatizálnak a magyarokkal. Ez azonban nem jelent különleges elbánást, és nem segít a nyelvi nehézségek leküzdésében sem. Külföldiek előállítása esetén a rendőrség többnyire biztosít anyanyelvű tolmácsot (javasoljuk, hogy a magyar előállított ehhez ragaszkodjon is, mert az idegen nyelven történő kommunikáció félrevezető lehet) és értesíti az adott ország nagykövetségét, de a nagykövetség munkatársainak, valamint az ügyvédnek a jelenlétét a kihallgatásokon általában nem engedi. A rendőrségi előállítás a Magyarországon általában szokásosnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon megszokottat (23 napig is eltarthat). A vádemelésig szokatlanul hosszú idő telhet el, ezalatt a gyanúsítottak körülményei rosszabbak az Európában megszokottnál, és ellátásuk részben térítésköteles. Javasoljuk, hogy a későbbi nehézségek elkerülése érdekében a magyar gyanúsítottak semmilyen japán nyelvű jegyzőkönyvet vagy nyilatkozatot ne írjanak alá.

 

Biztonság, közbiztonság szempontjából kockázatos területek, országrészek

 

Az egyes országrészek között ebben a tekintetben nincs különbség. A 2011. március 11-i hármas katasztrófát követően továbbra is javasoljuk, hogy a Fukushimai erőmű közvetlen környezetét kerüljék, de a tartományba való utazást korlátozások nem kötik.

 

 

2. IDŐJÁRÁS, ÜNNEPEK, HASZNOS INFORMÁCIÓK

 

Időjárás

 

Japán hegyvidékes domborzata, a szigetcsoport hossza és az ország szárazföldhöz való közelsége együttesen nagyon összetett klímát alakítottak ki. Északon rövid nyarak és hosszú, hóesésben gazdag telek váltakoznak, míg a déli szigetek időjárása enyhébb és párásabb. A téli hónapokban (decembertől februárig) a szibériai hideg levegő Japán nyugati felén okoz erős hóesést. A nyári hónapokra (júniustól augusztusig) meleg, csendes-óceáni levegő jellemző, és ennek köszönhetően magas a hőmérséklet és a páratartalom egész Japánban. A késő nyár a tájfunok szezonja, elsősorban a partszakaszokon. Javasoljuk, hogy a térségbe induló magyar állampolgárok a várható időjárásról utazásuk előtt tájékozódjanak a Japán Meteorológiai Szolgálat honlapján.

 

Vallási és egyéb ünnepek

 

A japánok szeretnek ünnepelni és ragaszkodnak a hagyományokhoz. Még ma is számtalan vallási rítus él, amit a mai japán emberek évről-évre megtartanak. A japánoknak igen sok ünnepük van, a 13 állami ünnepen kívül még tartanak fesztiválokat, azaz „macurikat” is. Ezek nagyobb ünnepségsorozatok, amik nem csak a japánok, de a turisták számára is sok élményt, látnivalót tartogatnak.

 

Nemzeti ünnepek

 

  • Január 1. Újév (O-Shogatsu) 
    Az újév a legnépszerűbb ünnepek egyike. Az ünneplés 3 napig tart, ez a tisztelgő és rokonlátogatások, a szentély-, illetve templomjárás, az ajándékozás és a   vidámság ideje. A  házaknak és a ruháknak tisztáknak kell lenni - a bejáratot és az autókat fenyőgallyakkal, bambusszal, a szobákat növényekkel, naranccsal, kis   papírrákokkal díszítik fel. Éjfélkor a harangokat 108-szor kongatják meg, ezzel elűzve a buddhizmus 108 rossz szellemét. Jellemző ilyenkor a nagy vendégjárás,   szerencsekívánás, az utcákon mindenhol szórakoztató események, látványosságok várják az ünneplőket. Mindhárom napon tradicionális ételeket és italokat   fogyasztanak. Szilveszterkor szoba- (hajdina) tésztát esznek, ami a hosszú életet szimbolizálja. Dolgoznia azonban senkinek sem szabad és, bár hivatalosan csak   január 1. számít ünnepnek, a hivatalok és a vállalatok december 29. és január 3. között zárva tartanak.
  • Január második hétfője  - Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi) 
    Ezen a napon ünneplik a 20. életévüket betöltő, nagykorúvá lett fiatalokat. Japánban a jogi értelemben vett nagykorúvá válás 20 éves kortól van. Ekkor nyeri el  a választójogot, válik szabaddá dohányozni és szeszesitalt fogyasztani.
  • Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)
  • Február 23. császár születésnapja (Tenno tanjobi)  
  • Február 24. császár születésnapját követő munkanap (munkaszüneti nap)
  • Március 20. Tavaszi napéjegyenlőség  (Shunbun no hi)
  • Április 29. A néhai Hirohito császár születésnapja, új néven megőrizték munkaszüneti napnak (Showa no hi)
  • Május 3. Az Alkotmány ünnepe (Kenpo kinenbi)
  • Május 4. Zöld nap (Midori-no hi)
  • Május 5. Gyermekek napja (Kodomo no hi)
  • A három, egymáshoz közel eső, gyakran szombattal és vasárnappal kiegészülő állami ünnep alkotja az ún. „Aranyhetet”. A gyermeknapon, korábban a fiúk ünnepén a fiúk hagyományos ajándékokat: szamuráj sisakot, miniatűr kardot kaptak. Ma már a lányok is kapnak ajándékot. Ezen a napon körmenetet tartanak, amelyen egy kisméretű szentélyt, O-mikosit hordoznak körbe a közösség tagjai.
  • Július harmadik hétfője - A tenger napja (Umi no hi)
  • Augusztus 11. A hegy napja (Yama no hi)
  • Szeptember harmadik hétfője -  Az idősek napja, az öregek tiszteletének ünnepe (Keiro no hi)
  • Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe (Shubun no hi), ezen a napon felkeresik a templomokat, és halottaikért imádkoznak
  • Október második hétfője - Az egészség és sport ünnepe (Taiiku no hi), számos vállalati és iskolai sportversenyeket rendeznek ilyenkor
  • November 3. A kultúra napja (Bunka no hi)
  • November 23. Hálaadás a munkáért (Kinro Kansha no hi)

 

Egyéb fesztiválok, ünnepek

 

  • Február 3. A tavasz kezdete (Setsubun)
    A holdnaptár szerint a tél utolsó napja, melyet országszerte minden nagyobb szent helyen ördögűző, szerencsehozó babszórással ünnepelnek. Ez - bár nem hivatalos, mégis - nagyon fontos ünnep a japánok életében, a régi kínai (buddhista) naptárban ugyanis ezen a napon kezdődött az újév. Az ünnep lényege, hogy elüldözzék az óévből a gonoszságot, a betegséget és a rossz szerencsét, és üdvözöljék az újévben a boldogságot, egészséget és jó szerencsét. A „mame-maki” hagyományos szertartását (maréknyi bab szétszórása) papok vagy például szumó birkózók végzik, akik különösen népszerűek, hiszen már testalkatukkal elijesztik a gonoszt.
  • Március 3. A lányok ünnepe (Hina matsuri)
    Ez a lányok, vagy a babák ünnepe. Az ünnep jelképei a történelmi alakokat, udvari dámákat ábrázoló Hina bábuk.
  • Július 7. A két csillag ünnepe (Tanabata fesztivál)
    A Tanabata fesztivál két, egymást szerető, de a Tejút által elválasztott alak, vagyis két csillag, az Altair (a pásztorfiú), és a Vega (a szövőlány) együttállását ünnepli. A történet szerint ilyenkor a Pásztorfiú átkel a madárhídon, és meglátogatja kedvesét. A kivételes együttállás a kívánságok beteljesülését fejezi ki, ezért a japánok kis bambuszfákat díszítenek e napon, és kívánságokkal teleírt papírokkal aggatják tele, remélve, hogy azok valóra válnak. Az ünnepet az utcákon is látványos felvonulással, dalokkal, tánccal ünneplik.
  • Július 16-17. Gion matsuri
    A kiotói eseménysorozat, mely talán a legismertebb japán ünnep egy hónapig tart. Fénypontja a 17-i színpompás felvonulás. A közel 1000 éves hagyományra visszatekintő ünnep őse a pestisjárvány megszűnéséért fohászkodó tisztulási szertartás volt.
  • Augusztus 13-16. A lelkek fesztiválja (O-bon)
    Az O-bon a buddhista hit szerinti örök életre emlékeztet. 13-án este a családtagok felkeresik az elhunyt ősök sírját és otthonukban több ősi szokás felelevenítésével készülnek a hozzávetőleg 1400 éves ünnepre. A vallás szerint a holtak lelkei ilyenkor felkeresik régi otthonukat, ezért az emberek lampionokat helyeznek el a házak bejárata körül, hogy vezessék a szellemeket, ételáldozatokat mutatnak be a házi oltárok előtt vagy a templomokban, és különleges táncot (bon-odori) lejtenek. A családok hanabit, házi tűzijátékot is rendeznek. Az ünnep végén a lampionokat a folyóra teszik, hogy visszavezessék a lelkeket saját világukba. Ez a hét egyike azoknak a ritka alkalmaknak, amikor a japán emberek valóban kiveszik szabadságukat.
  • November 15. Shichi-go-san
    A szerencsésnek tartott 7-5-3 számokról elnevezett ünnep. Ezen a napon a 3 és 7 éves kislányokat és az 5 éves kisfiúkat felöltöztetik legszebb ruháikba és felkeresik a védő istenség szentélyét, ahol jó egészségükért és szerencsés jövőjükért imádkoznak.
  • Karácsony
    A karácsony „kereskedelmi” ünnep. Már hetekkel előtte megjelenik a télapó, az üzletek tele vannak karácsonyfával, ajándékokkal, de mindennek nem sok köze van a keresztény Karácsonyhoz.

 

Munkavállalás Japánban

 

Magyar állampolgároknak munkavállalás célú tartózkodási engedélyt kell kiváltaniuk ahhoz, hogy Japánban dolgozhassanak.  A vízumigénylés alapjául szolgál a már meglévő japán munkaviszony, állásajánlat vagy vállalaton belüli áthelyezés.

Vízumigényléssel kapcsolatban a budapesti Japán Nagykövetség szolgál bővebb információkkal:

 

Egyéb hasznos információk

 

Japán pénzneme a jen. A pénzváltás az országba érkezéskor valamennyi nemzetközi repülőtéren és kikötőben megoldott. Ugyancsak általános a pénzváltás a nagyobb szállodákban. Fontos figyelembe venni, hogy az eurót nem minden bankban váltják. A pénzváltás szempontjából legszélesebb körben elfogadott külföldi valuta az USA dollár.

A külföldi bankkártyák használata korlátozott, de egyre több helyen lehetséges bankkártyával fizetni. Egyes ATM-ek csak a japán bankok által kibocsátott bankkártyákat fogadják, de a Japán kormány igyekszik ezen változtatni.

Japánban országszerte mintegy 190.000 ATM van jelenleg és ebből 2018 végéig körülbelül 90.000 gépnél lehet majd használni a külföldi kibocsátású bankkártyákat.

A Seven Bank által működtetett automaták főként a 7-Eleven boltokban találhatóak és ezek elfogadják a külföldi bankkártyát. A bank a 2016-ban meglévő 23.000 db ATM számát 2.000-rel tervezi növelni.

A Japán Postabank automatái szintén elfogadják a külföldi bankkártyákat és 3.500 új gépet terveznek két éven belül telepíteni a Family Mart üzletekbe és más helyekre. 

Ezek mellett úgy nevezett nemzetközi ATM-ek  a repülőtereken, és nagy áruházakban is találhatók. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a külföldi pénzfelvételnek, bankjától függően komoly költségei lehetnek. Erről kérjük, tájékozódjanak utazásuk előtt a bankjuknál.

A tavalyi évben több mint 24 millió külföldi turista utazott Japánba, és a kormány célja a 40 millió látogató 2020-ban, amikor is a nyári olimpiai játékok visszatérnek Tokióba. A japán kormány kérte a három megabankot, hogy jelentős számban növeljék meg a külföldi barát ATM-ek számát. A Mitsubishi UFJ Financial Group, a Sumitomo Mitsui Financial Group és a Mizuho Financial Group végül 3.000 db-bal növeli az ATM-ek számát.

Amit viszont ki kell hangsúlyozni, hogy az egyszeri tranzakcióval felvehető limit elég alacsony, és bankonként változik, ezért tájékozódjanak az alábbi linkeken.

A külföldi bankkártyák használatáról az alábbi linkeken tájékozódhatnak:

Japan Post Bank

7 Bank:

Mizuho:

Sumitomo:

 

Emellett a pénzváltás is a vártnál nehézkesebbnek bizonyulhat. A bankok többnyire rendelkeznek ilyen szolgáltatással (amelyhez útlevél szükséges), és nagyobb szállodákban is van lehetőség a pénzváltásra, de a váltási árfolyam általában mindkét esetben rosszabb, mint a repülőtereken működő pénzváltóknál. Ezen felül igen nehéz pénzváltókat találni még a japán nagyvárosokban is, ezért javasoljuk a Magyarországon vagy a repülőtéren való pénzváltást. 　

Japánban a leginkább – de így is igen korlátozottan - használt idegen nyelv az angol. Általában nagyon nehézkes idegen nyelven kommunikálni.

A hálózati feszültség egyedülállóan 100 V (nem az amerikai kontinensen használt 110V). Kelet-Japánban 50 Hz, Nyugat-Japánban 60 Hz. A hálózati csatlakozóhoz adapterre van szükség. Erre elektronikai cikkek vásárlásakor is figyelemmel kell lenni.

 

Internet, telefon

 

A legegyszerűbb, ha mobil internetet rendelünk még az utazás előtt, mivel ha nem szervezett utazáson veszünk részt, biztos, hogy szükségünk lesz GPS-re, térképre. A WiFi ellátottság korlátozott, nem mindig elérhető. Rövid távú bérlés esetén a napi díj 250-350 Yen/nap, előrendelés esetén már a repülőtéren átvehető, de a szállásunkra is kérhetjük. Az internetes oldalak nagyon sokszor csak japánul érhetők el.

Kérjük, hogy utazása előtt tájékozódjon, mert az egyes régebbi külföldi mobiltelefon készülékek - beleértve az ún. háromnormás készülékeket is - Japánban nem működnek.

 

Hasznos telefonszámok

  • Rendőrség: 110
  • Tűzoltóság és a mentők: 119

 

Hasznos linkek 

A Japán Egészség, Munka-, Jólétügyi Minisztérium (MHLW) honlapja: 

Tokió város Kormányzatának tájékoztatója (angol is): 

NHK World Japan weboldala (angol):

 

 

3. KÖZEGÉSZSÉG, EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET, BIZTOSÍTÁS

 

Japán közegészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás nem szükséges.

Az orvosi ellátás az egész országban kiváló, viszont meglehetősen költséges - ezért feltétlenül javasolt már a kiutazás előtt, otthon, teljes körű utasbiztosítást kötni.

Ajánlott, hogy utazás előtt konzultáljanak háziorvosukkal, ajánlott védőoltások ügyében pedig vegyék fel a kapcsolatot az Országos Epidemiológiai Központtal. Japánban nagy súlyt fektetnek a tisztaságra, és a japán kultúrában gyökerező közösségi szellem érzékelhető az egészségügy területén is. Beteg emberek gyakran maszkokban járnak, hogy ne fertőzzék meg embertársaikat, a mentőhálózat – melyet a tűzoltóság működtet – jól felszerelt, az önkormányzatok rendelkeznek járványügyi programokkal. Japán egészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás nem szükséges. A japán gyermekek körében a B encephalitis elleni védőoltás kötelező, ezt a hosszú távon Japánban tartózkodó, rendszeresen gyermekközösségbe járó külföldi gyermekek számára is ajánlott.

Míg a japán egészségügyi hálózat jól kiépített és magas színvonalon működő, az országra általában jellemző magas árszínvonal itt is érvényes. Egy váratlan kórházi ellátás így komoly költségekkel járhat. Ezért minden japánba utazó magyar állampolgárnak nyomatékosan javasoljuk elutazása előtt személyre szabott utasbiztosítás megkötését.

2014 szeptemberében több dengue-láz megbetegedést regisztráltak Tokióban. Bár a betegség teljesen soha nem tűnt el Japánból, hasonló számú esetre 1945 óta nem volt példa. A hatóságok az első esetek után azonnal elindították a leginkább érintett területek, Tokió nagyobb parkjai (Yoyogi Park, Shinjuku Gyoen, Shinjuku Park stb.) részben fertőzött szúnyogállományának irtását. Ennek ellenére júniustól október végéig javasoljuk a parkok közelében szúnyogriasztó spray használata, a lakásokban szúnyogháló alkalmazása a szúnyogcsípés okozta esetleges fertőzések megelőzésére.

A 2011. március 11-ét követő nukleáris katasztrófához köthető sugár-egészségügyi kockázat a Fukushima Dai-ichi atomerőmű közvetlen környezetét leszámítva nem áll fenn. A sugárzással kapcsolatos általános ismeretekkel és az aktuális helyzettel kapcsolatban Japánba történő utazás előtt tájékozódjanak az

Országos Atomenergia Hivatal, illetve az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet honlapján. A csapvíz és a kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek fogyasztása biztonságos.

 

 

4. CSAK JAPÁNBAN!

 

Csak Japánban van szinte mindenhol makulátlan tisztaság. Bárhol használhatók az illemhelyek, néhány parkot és közterületen fenntartott mosdót leszámítva mindenhol elképesztő a tisztaság. Általában a legmodernebb, fűthető vécékkel várják a vásárlókat, állomáson áthaladókat az áruházak, közlekedési vállalatok. Csak Japánban adnak le szinte kivétel nélkül mindig, mindent a becsületes megtalálók a talált tárgyak osztályán vagy a rendőrőrsökön, (japánul kóban/kōban). Nagyon ritka a lopás, de azért a bicikliket lakatoljuk le, mert az talán az egyetlen kivétel. Csak Japánban működik minden automata, és itt beszélnek hozzánk mindenhol a gépek. Bár a legforgalmasabb helyeken is hangtalanok az autók, a vonaton pedig csöndben vannak az utasok, hogy ne zavarjanak másokat, arra készüljünk föl, hogy az áruházakban folyamatosan kiabálnak az eladók és ordít a zene. Csak Japánban nézi mindenki, hogy nem gyalogol -e bele a képbe, amikor a másik fényképez. Az emberek figyelmesek, udvariasak, segítőkészek, de pl. a vonaton nem adják át a helyet, és idegen emberhez nem mennek oda, ha bajba kerül. Ennek elsősorban kulturális okai vannak, útbaigazítás kérése közben is sokszor megfutamodnak, ha nem tudnak segíteni. Szerencsések vagyunk, ha valamilyen kötődéssel érkezünk az országban, ha japánok hívtak meg, mert akkor mindig vigyáznak ránk, és gondunkat viselik.