Az elmúlt évek során a japán mezőgazdasági szektor számára elsősorban megoldandó feladatok között szerepelt

(1) a természeti katasztrófák okozta károk enyhítése, illetve a védekezés megerősítése,

(2) a mezőgazdasági termelékenység növelése,

(3) a szektorban jelentkező egyre súlyosabb munkaerőhiány enyhítése, az elöregedő gazdatársadalom és elnéptelenedő vidék problémája, illetve

(4) az okos technológiák jobb kihasználása és a robotizáció. Továbbá a japán kormány prioritásai között szerepelt, a 10 évvel ezelőtti fukushimai nukleáris balesettel kapcsolatos export korlátozások teljes körű lebontása, valamint a japán agrárexport jelentős növelése.

A japán kormány fontos célként jelölte meg továbbá az önfenntartásra való törekvést. Japán szinte minden élelmiszeripari termékből importra szorul, 2015-ben 39%-át tudta előállítani kalória alapon a nemzeti szükségletnek, míg értékben ez az arány 66% volt. A japán kormány akkor 2025-re azt tűzte ki célul, hogy a szükséges kalóriamennyiség 45%-át, míg értékben 73%-át tudja előállítani a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar. Mindazonáltal 2019-ben a kalória alapú nemzeti élelmiszer szükségletnek továbbra is csak 38%-át, termelési értékben pedig szintén csak 66%-át tudta Japán előállítani (MAFF 93. statisztikai évkönyv). A szigetország várhatóan a jövőben is jelentős élelmiszeripari importra fog szorulni, különösen olyan termékekből, mint a hús, tejtermékek, búza, kukorica. Ez elsősorban a fogyasztói szokások változásának tudható be, valamint az ország adottságaiból adódik, miután ezeket a termékeket nem lehet versenyképesen előállítani az országban.

A japán mezőgazdasági szektor fejlesztésének új elemeként került be a tavalyi év során a dekarbonizáció és a zéró szén-dioxid kibocsátás elérése az agráriumban, ami a japán kormány karbonsemlegességi tervének elérésével van összhangban. Az agrárminisztérium ismertette azt a közép- és hosszú távú stratégiát (MeaDRI, Measures for achievement of Decarbonization and Resilience with Innovation), ami alapján terveik szerint a japán agrárszektor 2050-re elérheti a karbonsemlegességet. A karbonsemlegességen túl, a tervezet szerint Japán 50%-kal csökkentené a növényvédő vegyszerek használatát és helyettük új, innovatív, környezettudatos megoldást alkalmazna. A műtrágya használatát is csökkentenék 30%-kal a jelenlegi szinthez képest. Az organikus termelőterületek nagyságát 1 millió hektárra növelnék, ami Japán teljes termőterületének 25%-a. Az élelmiszeripari termelékenységet 30%-kal növelnék 2030-ra és az import alapanyagokat csak fenntartható forrásokból szereznék be. Továbbá 100%-ban mesterséges tenyészetekből fedeznék a japán angolna, a kékúszójú tonhal és más jelenleg túlhalászott halak keresletét 2050-re. A japán agrárminisztérium ezeket a célokat elsősorban innovatív technológiákkal és robotizációval kívánja elérni.