A japán piac jellegzetességei

 

Az állami szabályozásnál sokkal inkább meghatározó a japán üzleti kultúra és fogyasztási szokások, melyek esetlegesen akadályai lehetnek a magyar termékek piacra lépésének. A japán piacra elsősorban termékekre, termékcsoportokra specializálódott importőrökön keresztül lehet bekerülni, hosszas egyeztetések után, melyek adott esetben évekre is elhúzódhatnak. A japán piacon kiemelten nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre és a standardizált árura, minden egyes darab terméknek pontosan ugyanúgy kell kinéznie és ugyanolyan minőségi jellemzőkkel kell rendelkeznie. Az importőröktől és nagykereskedőktől kezdve, a kiskereskedelmi egységeken keresztül, egészen a fogyasztókig, hihetetlenül érzékeny a piac a minőségre. Élelmiszer tekintetében a japán minőségi és standardizált elvárásokat sokszor nehéz teljesíteni vagy csak jelentős felár ellenében lehet. Pozitívum azonban, hogy a japán fél jellemzően hajlandó megfizetni ezt a magasabb árat.

Továbbá érdemes megjegyezni, hogy a japán fogyasztók hajlamosak a hazai árut preferálni az importtal szemben, különösen, ha számukra hagyományos termékről van szó. Japánban nem hagyományosnak tekinthető élelmiszerek esetében sokszor döntenek márka, illetve hírnév alapján (francia, olasz borok és sajtok, belga csokoládé stb.). A magyar áruk tekintetében is elsősorban a brand építés a legfontosabb, hogy a japán fogyasztó számára is egyértelmű legyen, hogy minőséget képvisel a magyar mangalica, a magyar liba, a magyar akácméz vagy a magyar bor.

 

A fogyasztói ízlés eltér az európai ízlésvilágtól, az exportált termékeket sokszor kell a helyi ízléshez, fogyasztói igényekhez igazítani, ez a magyar gyártóknak komoly anyagi kihívást jelenthet. A helyi piaci sajátosságokon kívül további nehezítő tényező a japán piacra való belépéshez az élelmiszeripari adalékanyagok eltérő engedélyezettsége. Japán továbbra sincs összhangban más országokkal az élelmiszeripari adalékanyagok tekintetében. Számos olyan adalékanyag és enzim van, amit az ENSZ élelmezési világszervezete (Food and Agricultural Organization, FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) biztonságosnak nyilvánított, Japánban azonban továbbra sem engedélyezettek. Hasonlóképpen, a különböző szermaradványok maximális értékeiben is eltérő a szabályozás a szigetországban és az unióban. Ráadásul Japán pozitív listát használ, így azoknak a szereknek, amik nincsenek rajta a listán, 0.01 ppm a határértéke. A harmonizációval kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak.