Japán élelmiszeripari import

 

Japán teljes importja 2018-ban közel 83 billió japán jen volt, aminek 11,7%-át (9,7 billió jen) az agrárimport tette ki, beleértve az erdészeti és halászati termékek importját is. Legnagyobb mértékben halat és egyéb tengeri termékeket importált az ország (1,8 billió jen), illetve húst és húskészítményeket (1,5 billió jen). Az erdészeti termékek importja 1,3 billió jen volt, míg gabonából és gabonakészítményekből 773 milliárd jen, gyümölcsökből és készítményeikből 547 milliárd jen, zöldségekből és zöldségkészítményekből 513 milliárd jen, tejből és tejtermékekből pedig 229 milliárd jen értékben szállítottak Japánba 2018-ban.

 

Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás (EPA) 2019. február 1-jével lépett hatályba, mely a világkereskedelem egyharmadát lefedő szabadkereskedelmi övezetet hozott létre. A megállapodás a mintegy 600 milliós piacon kölcsönösen lebontja a vámokat, ösztönzi a beruházásokat, valamint biztosítja a szellemi tulajdonjogok és az élelmiszeripari termékek eredet védelmét. Az ötéves tárgyalásokat követően 2018 júliusában aláírt, és decemberben ratifikált megállapodás révén a fogyasztók olcsóbban juthatnak import termékekhez, az ipari termékeket eddig súlytó vámtarifák eltörlése pedig az exportőrök költségeit csökkentik.

A megállapodással jelentősen csökkentek a vámok számos olyan termékre, ami a magyar export szempontjából jelentőséggel bír, többek között a baromfihús, méz, bor, illetve sertéshús. A baromfihús korábbi 11,9%-os és 8,5%-os importvámja fokozatosan kerül lebontásra, a hűtött egész baromfi importvámja már a 6. évtől 0% lesz, míg a fagyasztott egész baromfi és a baromfi comb hűtve vagy fagyasztva, fokozatos csökkenés után, a 11. évre éri el a 0%-ot. A kacsahús importvámja a korábbi 9.6%-ról folyamatos csökkenéssel a 6. évre lesz 0%. Továbbá az egyik jelentős exportcikkünk, a korábban igen magas vámtarifával rendelkező méz (25,5%) is sokkal versenyképesebb lesz, az importvám a 8. évre fog teljesen megszűnni. A sertéshús importvámja is jelentősen csökken, ez vámtarifaszámtól függően eltérhet ütemben és mértékben egyaránt.

 

A japán élelmiszeripari import megoszlása termékfőcsoportonként:

 

Az EU-Japán partnerségi megállapodás hatásait szinte rögtön érezni lehetett a piacon. Az EPA hatálybalépését követően jelentősen megnövekedett az uniós termékek bevitele Japánba. A hatálybalépést követő első 10 hónapban az EU exportja összességében 6,6%-kal bővült, ami lényegesen magasabb, mint az azt megelőző 3 év azonos időszakában mért átlagos 4,7%-os bővülés. Az EU hús exportja japán relációba összességében 12%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 12,6%-kal, míg a fagyasztott marhahúsé több mint megháromszorozódott a korábbi mennyiséghez képest. A tejtermékek exportja 10,4%-kal nőtt, a legjobban a vaj export tudott bővülni, 47%-kal magasabb volt a kivitel, mint korábban. Az alkoholos italok európai exportja 20%-kal bővült, ezen belül a boroké 17,3%-kal. A legjelentősebb változást azok a termékek, illetve termékcsoportok tudták elérni, amik ismert területről származtak, vagy világszerte elismert branddel rendelkeznek.

 

Az EU-Japán partnerségi megállapodás értelmében megegyezés született az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és földrajzi jelzések tekintetében is, Japán 139 európai alkoholos ital tekintetében biztosítja a földrajzi jelzések védelmét. Magyarország ebből összesen 8-at tudhat magáénak, 7 pálinkát és a Tokaji bor eredetvédelmét. Pálinkák közül az alábbi pálinkák eredetvédelme biztosított a megállapodás értelmében: Békési Szilvapálinka, Gönci Barackpálinka, Kecskeméti Barackpálinka, Szabolcsi Almapálinka, Szatmári Szilvapálinka, Törkölypálinka, Újfehértói Meggypálinka. A magyar élelmiszeripari termékek közül egy került be a védett földrajzi árujelzővel rendelkező termékek körébe, a szegedi szalámi (szegedi téliszalámi). Sajnálatos módon azonban jelenleg nincs az elvárt kritériumok szerinti, folyamatos szegedi szalámi gyártás Magyarországon.