A kapcsolatok fontosabb kulturális jellemzői

Kulturális kapcsolatainkat alapvetően meghatározza az a tény, hogy Japán a magyar kulturális-művészeti termékek és produkciók legnagyobb térségbeli fogyasztója. A kulturális cserekapcsolatok tekintetében együttműködésünk Japánnal kiváló. Rendszeres az oktatás és kultúra területén illetékes kormányzati és civil szervezetek vezetőinek kapcsolattartása.
Az országaink között zajló kulturális csere jelentős részben piaci alapon, impresszáriós szervezésben zajlik. 

Hagyományosan a komolyzene - ideértve az opera és operett előadásokat is -, a néptánc, népzene, cigánymuzsika az, ami ismert és keresett a magyar kulturális örökségből Japánban. Emellett rendszeresen bemutatkoznak más művészeti ágak (film, modern tánc, színház, szobrászat, festészet, grafika, irodalom stb.) magyar képviselői is a szigetországban.
Figyelemre méltó, hogy a japán kultúrdiplomácia legfontosabb intézményének számító Japán Alapítvány 1992 óta működtet irodát Budapesten (a 15 irodából álló japán kulturális külképviseleti hálózat egyetlen közép- és kelet-európai tagjaként). Az iroda, mely budapesti székhellyel az egész közép- és kelet-európai térségben szervez japán kulturális és oktatási programokat, széles körben kínál pályázati lehetőségeket magyar művészek, oktatók és kutatók számára.
A magyar-japán TéT kapcsolatok történetében az 1975. április 9-én aláírt, a kulturális és tudományos szakembercseréről szóló kormányközi megállapodás tekinthető az első lépésnek. A kapcsolatok továbbfejlesztése szándékával a magyar kormány 1979-ben 5 további pontban kiegészítést javasolt, amit a japán kormány 1979. május 15-én elfogadott.
 
A kibővített megállapodás alapján az elmúlt negyedszázad alatt folyamatosan bővültek kapcsolataink. Az 1993 óta rendszeresen megrendezett kormányközi konzultációk keretében kerül sor a közös kutatási projektek véglegesítésére. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz felértékelte a tudományos és technológiai kapcsolatokat, és bizonyos mértékű hangsúlyeltolódást vont maga után. A hagyományos együttműködési formákon túlmenően a továbbiakban mind a japán, mind a magyar fél fokozottan érdekelt a K+F+I szektorba irányuló tőkebefektetések ösztönzésében is. 
 
A kormányzati kapcsolatok kiépítésével párhuzamosan az önkormányzatok közötti TéT együttműködések is erősödtek. Ezen a területen Akita megye játszik élenjáró szerepet: 1999 óta több ízben küldtek delegációkat Magyarországra, és fogadtak magyarországi partnereket. Az intenzív kapcsolatok jeleként Akita megye volt a házigazdája a Magyar Tudományos Napoknak 2000 áprilisában. Még ugyanebben az évben aláírásra került az 5 évre szóló tudományos együttműködési megállapodás Magyarország és Akita megye között, melyet 2005-ben újabb 5 évre meghosszabbítottak a felek.  
 
A Magyarország és Japán közötti tudományos és technológiai együttműködés helyzetét legutóbb a 2004 májusában megtartott 8. TéT-konzultáció során tekintették át az érintett partnerek. Megállapították, hogy a kormányközi együttműködéseken túlmenően dinamikusan növekszik az intézményközi együttműködések száma. A kapcsolatok építésében kiemelt szerepet játszik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózata, és japán részről a Japan Society for the Promotion of Science (JSPS). A kölcsönösen elfogadott közös projektek száma 82.


Fontosabb kulturális intézmények

Japánban az alap és középfokú oktatási intézmények száma 40.032. A felsőfokú oktatásban 508 főiskolai és 709 egyetemi intézmény vesz részt. Felsőfokú oktatásban összesen 3.042.000 hallgató tanul, ebből külföldi diák 107.600 fő. A külföldi diákok által legnagyobb számban látogatott egyetemek a University of Tokyo, a Waseda University, a Ritsumeikan Asia Pacific University, a Josai International University, a Kyoto University és a Nagoya University.