Japán elsőszámú célpiaca a magyar agrártermékeknek (KN 1-4.) Európán kívül. 2017-ben közel 120 millió dollár értékben exportáltunk agrártermékeket Japánba, ami jelentősen meghaladja az USA-ba (36 millió dollár) és Kínába (77 millió dollár) irányuló agrárkivitelünket. Külkereskedelmi forgalom tekintetében a legjelentősebb exportcikkünk Japánba 2018 előtt a sertéshús volt. A 2018 áprilisában kitört afrikai sertéspestis járványig átlagosan 85-90 millió USD értékben exportáltunk sertéshúst és 2 millió USD értékben kolbászt, illetve hasonló termékeketA sertéspestis kitörésével és az exporttilalommal gyakorlatilag ekkora összegű veszteséget szenvedünk el évente. 2019-ben az agráripari exportunk japán relációba 56 millió dollár volt. 

A sertéshúsexport töredéke ugyan, de szintén nagyon jelentős export volumennel rendelkezik a baromfihús, évente átlagosan kb. 20 millió USD értékben szállítunk Japánba. Ezért is van különösen nagy jelentősége annak, hogy a nagykövetség és az agrártárca hosszas tárgyalásainak eredményeként 2018. szeptember 3-tól érvényben van a regionalizációt is magába foglaló új állategészségügyi bizonyítvány a baromfihús és húskészítményei Japánba történő exportálásához. Hazánk az első európai ország, amellyel a japán fél megállapodott a zónázásról a magas valamint az alacsony patogenitású madárinfluenza vonatkozásában egyaránt.

 

A pehelytoll és a méz is fontos exportcikkünk Japánba, 2019-ben 5,6 millió USD értékben exportáltunk mézet és 15,6 millió USD értékben pedig pehelytollat. Jelentősnek tekinthető még a cukorka áru export 4,3 millió USD (2019-ben), illetve a fagyasztott zöldség, amit ugyan kevésbé magas értékben exportáltunk (1,9 USD 2019-ben), de a mennyiség dinamikusan növekedett az elmúlt években és a hazai exportőrök is látnak még további lehetőségeket a japán piacon. Bort 693.000 USD értékben tudtunk értékesíteni az elmúlt évben japán relációba.

Összességében elmondható, hogy Japán jelentős felvevőpiaccal bír élelmiszeripar tekintetében, szinte mindenből importra szorulnak. A japán piacra bejutni ugyanakkor nem könnyű, akár évek is eltelhetnek az első megbeszélés és a tényleges export elindulásáig. A minőségi és biztonsági elvárások rendkívül magasak, ezért komoly veszélyt jelent bármilyen állategészségügyi probléma, illetve az olyan szállítmányok, amik nem felelnek meg a japán standardnak. A lehetőségeket tekintve, a fagyasztott zöldség- és gyümölcspiacon látható a legjelentősebb növekedési potenciál, a magyar vállalkozások várhatóan tudják majd eladásaikat növelni. Továbbá több japán cég jelezte érdeklődését olyan együttműködési konstrukció iránt, ahol elképzelhetőnek tartják, hogy magyar alapanyagból, Magyarországon, az általuk megadott know-how szerint legyártott termékeket vásárolnának fel magyar gyártóktól. Elsősorban a tejiparban és a vágási melléktermékekből, illetve belsőségekből ily módon legyártott gyógyszerészeti és kozmetikai termékek alapanyagaira mutatkozik kereslet a jövőben.

 

Az EU-Japán szabadkereskedelmi megállapodás 2019. február 1-én lépett hatályba. Egyes termékekre rögtön megszűnt, míg másokra fokozatosan szűnik meg az import vám. Az állami szabályozásnál sokkal inkább meghatározó a japán üzleti kultúra és a japán lakosság fogyasztási szokásai, melyek esetlegesen akadályai lehetnek a magyar termékek japán piacra lépésének. Annak ellenére, hogy az Európai Unió országainak élelmiszerei nagy népszerűségnek örvendenek világszerte, a japán piac teljes meghódítása még várat magára. Ugyan megtalálhatóak az európai élelmiszerek a hagyományos élelmiszerüzletekben, de a választék meglehetősen korlátozott, különös tekintettel a régióban rejlő potenciálra. A helyzet némiképp jobb gourmet- és speciális élelmiszerboltokban, ahol az ár kevésbé meghatározó tényező a vásárlók számára. Az európai partnerségi megállapodás létrejöttével, jelentős javulás várható, aminek jeleit már az első évben érezni lehetett a piacon. A japán piac rendkívül fejlett, élelmiszerek tekintetében nagyon nagy a verseny, az erős fizetőképes kereslet miatt szinte minden ország exportcélként tekint rá.